Szerencses boru

Mielott raternek a mult het vegere, es a jelenlegi elejere, meg be kell potolnom par sorban egy ujabb pozitiv esemeny leirasat, a mult het csutortokrol.
Ez volt tortenetesen a Low Countries Studies utolso, zaro esemenye, beszeddel, beszelgetessel, meg minden massal, de csak, hogy utana mehessunk a kocsmaba, a lengyel part bucsuztatni.

Szal legalabb meg egyszer be lehetett jonni a suliba, van szep oklvelem is, angolul es hollandul, illetve kaptam ket konyvet is, ami inkabb buntetes volt, mintsem jutalom, a sulyukra valo tekintettel, foleg annak fenyeben, hogy egesz ejjel cipeltem oket. Masodik konyvet amugy csak az kapott, aki bent volt 11 oran a 12-bol, vagyis rajtam kivul meg kb. harman. En a magam reszerol a 12. orat is csak azert hagytam ki, mert eppen Magyarorszagon voltam latogatoban.



Oostende hullámai a belga tengerparton..


Szombaton immar sokadszorra nem birtam felkelni, igy Oostende is vasarnapra maradt, amikor viszont a reggeli jo idot kovetoen hamar beborult az eg, es a tenger mar csak a szellel tudott kedveskedni, azzal viszont egy cseppet sem sporolt.

A dolgok ugy kezdodtek, hogy amint kiertem az autopalyara, megjelent egy motoros rendor aki elzavart, szal par perc pihenot tartottam, majd visszamantem. Ket kevesbe erdekes sofortol eltekintve, vegul is egy fiatal parral jutottam el (dugoztam el) a varosba. Dugo egyebkent azert van, mert tavasszal ujjitjak fel az utakat, de meg par het es ez megszunik. Na szoval ok szepen beultettek, a hatso ulesen alvo, tok aranyos lanyuk melle, aki hamarosan felebredt, es igy mar nem csak szoke volt, de meg kek szemu is. Viszont eleg csondes, es egy szot sem beszelt angolul, igy a kommunikacionk viszonylag egyoladalunak volt mondhato. Igazabol mas nyelven se nagyon tudott, de azert jofej baba volt. O volt a durvan fel eves Juliet. Egesz uton az apja angoljat javitgattuk, a felesegevel es az iPhonnal egyutt, ami igen vicces volt, mivel nem szoktam meg, hogy valaki kezdo legyen angolbol.

Oostendeben, nemi gondolkodas utan - mivel ok se tudtak hova menjenek -  kiraktak a palyaudvarnal, ahonnan elsetaltam a Mercatorhoz, de a hajon berendezett muzeumot, a tobbivel egyutt kihagytam. Ehelyett inkabb mezitlab setaltam a homokban, es megismerkedtem Erikkel, aki a kirgiz kulugynek dolgozik, es habar nem utazik tul sokat, most eppen egy honapra Brusszelbe kuldtek. A nap tovabbi reszeben tehat egyutt probaltuk tulelni a szelet. Igy beszelgetve minden sokkal jobb volt, mert a varos maga egy nap alatt letudhato latvanyossag, foleg abban az idoben, amikor minen turista, torulkozoben, es egyeb rongyokban vacog a kavezoban.

Hazafele tobbek kozott osszefutottam egy halasszal, aki megerositette azt az elkepzelesemet, hogy kikotoben keressek allast. Nem feltetlen, mert jol tud fizetni, hanem mert mindig van valami. O egyebkent szemely szerint heti ot nap belepusztulos, fel orat alvos munkaval hulyere keresi magat, amit mi sem tudott volna jobban alatamasztani, mint az a Jaguar, amiben ultunk.

A mai nap szinten felhos, es csak a harmadik voltam a jobdienstben, de ennek ellenere ot napra, osszesen 11 ora munkat kaptam, aminek elegge orulok. Talan egyszer meg a gepemet is meg fogom tudni csinaltatni. Most a common room nevu kozos helyisegben tudok wifire csatlakozni a tablettel, amit eredetileg csak restroomnak hivtak a tobbiek, de mikor hatalmas rohogesek kozepette felvilgositottam oket, hogy a restroom az tulajdonkeppen wc-t jelent az amerikai angolban, akkor leszoktak rola.