4:39, éjszaka. A cuccom összepakolva, 5,5 kilós hátizsák várja az indulást. Na meg még 4 kiló víz és kaja a 30 órás vonatozást. Nem mondom, hogy nem izgulok, vagy félek egy kicsit. Nagyon kevés cuccom van, alig viszek valamit, de nem is kell több. Ami hiányzik, az a hálózsákom, de majd csak lesz valahogy. Ha vannak olyan utazók, akik mindenféle cucc vagy hátizsák nélkül mennek, akkor nekem se lehet nagy bajom.
Az utolsó két kisebb városban még nincs szállásom, és esélyes, hogy hostelben leszek, mert egyszerüen senki sincs a couchsurfing oldalon. De jó lesz!
Elvileg ha netközelben leszek akkor lesz facebook, gmail, es a blogomat is fogom tudni írni. De, hogy mi lesz a valóságban az holnap fog csak eldölni. Nem volt egyszerü megoldani mindhárom tiltott honlap problémáját, de azt hiszem, hogy sikerülni fog.
Tegnap egyébként eredetileg a lengyelekkel kezdtem szilveszteri bulizni, de fél 11 körül találkoztam egy mongol barátommal és kicsit késöbb együtt mentünk a fötérre, megnézni a tüzijátékot. Imádtam!
Rengeteg ember az utcákon, a környék lezárva, és mindenki boldog. Egy apuka hosszasan fényképezte velünk a gyerekeit, éjfélkor pedig egy mellettem álló srác kezembe nyomott egy müanyagpohár pezsgöt. Aztán jött a visszaszamlálás és 20 perces tüzijáték, de nem csak úgy tessék-lássék módjára... Olyan intenzitással lötték fel a rakétákat, hogy nem csodálkoztam rajta, hogy mindenki újjong, sikolotozik és hangosan ámuldozik. Kézzel fogható volt a hangulat. Hamar eljöttünk, mert a -10 fokos idöt, bár tavasznak érezzük, mégse annyira melengetö és valaki fázott. Ezzel együtt ez volt hosszú évek óta a legjobb szilveszterem.
Ma meglátogattam Katáékat és halálra zabáltam magamat bablevessel meg káposztával. Köszi Kata. :) Az e-mail írás tehát éjfél után kezdödött a koliban, a pakolás pedig utána. Ezután sikerült (remélhetöleg tényleg) tökéletesíteni a módszert, hogyan használjam a nyugati honlapokat Kínaban.
Durván 32 óra múlva már ott leszek, Pekingben, melegben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése