Nem volt egyszerű eljutnom a tanszéki nyelvjárásgyűjtő expedíció helyszínére, de a már megszokott nehézségek áráb sikerült. Ezek után meggyőzni róla a sámánt, hogy a szellemek ne féljenek a fényképezőtől, már gyerekjátéknak tűnt, bár a hazaút előtt összeszedett betegség azért még megmutatta, hogy mégse megy itt minden olyan könnyen.
A tanszéki expedíció folyton csúszott, ezért csak visznylag későn vettem búcsút Hovdtól és Tunga családjától (melyről az előző bejegyzésben írtam), azt viszont egy jó adag helyi - vagyis a magyartól teljesen különböző - gulyással, és némi csokival tettem meg, hála a család nőtagjainak. Egy gyors zuhanyzás Tungával, mert együtt olcsóbb a fürdőház, és már a buszon is ültem, ami a tervezetthez képest néhány órával később végül el is indult. Előtte még persze megtankolt, és elment a város összes kis zugába, és mindig, amikor azt hittem, hogy most már tényleg megyünk, végül ugyanott, a központban kötöttünk ki. Útközben még vettem eg híres hovdi dinnyét a többieknek, és az éjszaka közepén, szerencsésen megérkeztem Ovsz megye központjába, Ulángomba.
 |
| Ködbe vesző hegyek a mongol jós jurtájának hátterében. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
Érkezésemkor az expedíció másik három, Ulánbátorból egy nappal korábban érkezett tagja már túl volt az első interjún, egy helyi mongol sámánasszonnyal, de túl sokról azért én sem maradtam le. Mivel az expedíció egyik fő célja a kilencvenes években felkeresett sámánok újbóli megtalálása, másnap elindultunk az előre megadott szálak egyikén, amiről végül egy autós boltban derült ki, hogy félig aktualitását vesztette, mivel a keresett sámánnő 2011-ben meghalt. Sikerült azonban találkoznunk egy családtagjával, aki később a sofőrünk is lett, és egy viszonylag új, tehát csak félig szétesett UAZ terepjáróba zsúfolva, elvitt minket a néhány órára, a hegyen lévő szálláshelyre, ahol az egykori sámán lánya él. Ő a húsz évvel ezelőtti expedíciónak köszönhetően majdnem Magyarországra került, de az utolsó pillanatban leszállt a buszról, és így itt találkozhattunk vele. Számomra ő volt a kevésbé érdekes, mivel a mellette lévő másik jurtában egy több, mint hatvan éves jós bácsi élt a feleségével.
Az ulángomi, meglepően kényelmes, fürdőszobás szállásunkat otthagyva, náluk töltöttünk el néhány napot, sokat interjúzva, rengeteg érdekes és hasznos információt gyűjtve össze. A nappalokat főleg videók készítésével, és dokumentációval töltöttük, de azért belefért egy kirándulás is a jurta mellett lévő tekintélyes méretű szurdokba is. A széles völgyben kis patak csordogált, innen vittünk mi is vizet a jurtákhoz, amit rendszerint az öreg bácsi csinál egyedül. Egy kilométer körüli gyaloglás, beleértve egy meredek és csúszós kaptatót is, mindezt több tíz kilós vizeskannákkal. A völgy alja bokros, rengeteg fehér csonttal és állati koponyával tarkítva, aminek az oldalán gyér fenyves tartja meg a talajt. Útközben egrest szedtünk a bokrokról, rengeteg fotót készítettünk, majd sötétedés előtt visszamentünk a szállásra. A völgybe éjszakánként lemerészkednek a farkasok a túlfelén lévő zegzugos hegyekből, melyeket olykor sejtelmes felhőfoszlányok tettek még misztikusabbá.
Sose láttam még annyi csillagot, amennyi Mongólia e távoli szegletén a fejünk fölé borult, egy-egy felhőtlen éjszakán, és valószínűleg izzó vasat nyalogató jóssal sem fogok egyhamar újra találkozni. Ez volt ugyanis az egyik szertartás fő mozzanata, mellyel homokot és borókafüstölőt áldott meg az öreg, egy új lakásba költöző rokon számára. Itt bizonyosodtam meg róla, hogy tényleg tud valamit, mert a pár nappal korábban, enyhén ittas állapotban jött megérzése, mely szerint a barátnőm terhes, szerencsére hamisnak bizonyult. Az utolsó napon be kellett mennünk a közelben lévő kis faluba, hogy a család egyik rokonának a jurtájában fel tudjuk tölteni az akkumulátorokat. Itt sikerült megdönteni a rekordot, és kilencen préselődni be a kocsiba, arra a néhány kilométerre, amit a pusztában kellett megtennünk egy homoktövis ültetvényig.
A megyében nagyon sok az ilyen, az általunk meglátogatott pedig minden várakozásomat felülmúlta. A közeli patak vizének egy részét elterelve, egy kicsi, de annál zöldebb szigetet sikerült létrehozni az egyébként forró és kopár sivatagban, ahol ember magasságú fűben savanykás, narancssárga bogyóktól roskadozó bokrok adnak árnyékot a feketeribizlit szedegető pásztoroknak. Az ő juhaik a bokrok, ezekre vigyáznak, ezeket gondozzák, és meg is élnek belőlük, ha eléggé odafigyelnek rájuk, és nem lopja le a termést senki sem.
 |
| Egy mongol sámán a szertartáson. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
Reggel aztán felvételekkel gazdagon indultunk vissza a központba, mely végül estig tartó úttá nyúlt el. Először nagyon szép, és hagyományos búcsúztatást, kaptunk. A körbejáró tejből még a legkisebbek is ittak, és csokit is kaptunk, hadagban, vagyis egy finom sálhoz hasonlító, áldozati selyemszalagban. Később az elmaradhatatlan rokonlátogatás következett, hiszen itt mindenki mindenkinek a rokona vagy barátja, és az újabb verses jókívánságok mellé ebédet is kaptunk, amiről csak később derült ki, hogy nem is volt olyan jó ötlet.
Napközben viszont még eljutottunk az enyhén sós Ovsz tó partjára, ahol a tűzó napon szedték össze a helyi gazdág a sós homokot az állataik számára. A só minden éjjel kicsapódik a felszínen, és ezt lehet zsákokba gyűjteni, nem kevés munkával. Kissé távolabb, mi is megfürödtünk a vízben, ami elég meleg volt, de ugyanakkor sekély is, és a szél is fújt, ezért én elég hamar fejfájást kaptam, és inkább kimentem. A fejfájás elmúltával, a szállodától nem messze kezdett csak el fájni a hasam, aminek másnapra az lett az eredménye, hogy egy olyan ázsiai betegséget sikerült összeszednem nem egyedül, hogy a nem egészen hatvan kilómból ötöt fogytam le.
Az ulánbátori hazatérés előtt jött persze mindez, és már az is felmerült, hogy kórházba kéne menni, annyira ki voltunk száradva. Délelőtt még meg tudtuk nézni a helyi múzeumot, és az elhunyt sámán ott kiállított ruháját, de az estére megbeszélt szertartásra én már nem jutottam el. Pedig biztos érdekes volt, mert az legelső - általam tehát korábban nem ismert - sámán csinált valamit. A szellemeitől (ongonok) megtudtuk, hogy négyünkből ketten azért vagyun betegek, mert nem kizárólag csak miatta érkeztünk a városba, hanem más célunk is volt, de a végén küldött nekünk egy-egy vízben feloldandó, gyógyító kockacukrot, amit végül nem ettünk meg. Az indulás idejére sikerült valamennyire összekapranunk magunkat, és kezdetét vehette a fővárosba vezető, 37 órás út.
 |
| A 15 percre lévő patakból vizet merő lányok. Mongólia, Ovsz megye. |
 |
| Szikár, belső-ázsiai táj egy mongóliai völgyben. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Birkavágás egy hagyományos mongol jurta mellett. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Minden darabka kis hús fontos lehet a mongol nomád családok számára. A kép egy Ovsz megyei jurtában készült az ELTE 2015-ös nyelvjárásgyűjtő expedícióján. |
 |
| Talán a tüzelőnek használt száraz trágyát cipeli ez a mongol kislány, a nyugati Ovsz megyében lévő jurtaszállás mellett. |
 |
| Birkavágás egyik pillanata egy hagyományos mongol nyári szálláson. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| Lemenő nap utolsó sugarai kölcsönöznek különleges hangulatot ennek az Ovsz megyei mongol jurtának, és amögötte elterülő végtelen, bár szokatlanul száraz pusztának. 2015. augusztus. |
 |
| Lemenő nap utolsó sugarai kölcsönöznek különleges hangulatot ennek az Ovsz megyei mongol jurtának, és amögötte elterülő végtelen, bár szokatlanul száraz pusztának. 2015. augusztus. |
 |
| Hagyományos mongol ital, tejes tea készül egy jurtában. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Évezredes, négyzet alakú sírok mellett áll ez a hagyományos mongol jurta. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Idős mongol jövendőmondó ül jurtájának oltára előtt. A jurtát fedő nemez alját a nyári hőségben gyakran felhajtják, hogy így szellőzhessen a hajlék. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| A hagyományos mongol jurta lakóinak mindennapi életéhez tartozik a vízhordás. Az Ovsz megyei szállástól például 10 perces séta vezet a meredek völgy aljában csörgedező patakhoz. |
 |
| Egrest gyűtő mongol lány mosolyog a kamerának. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Szikár, belső-ázsiai táj egy mongóliai völgyben. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Szikár, belső-ázsiai táj egy mongóliai völgyben. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Szikár, belső-ázsiai táj egy mongóliai völgyben. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Szikár, belső-ázsiai táj egy mongóliai völgyben. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Szivárvány teszi színesebbé a szokatlanul száraz mongol pusztát. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| Egy Ovsz megyei mongol jurta lakói. 2015. augusztus. |
 |
| Idős mongol jövendőmondó, és felesége állnak domtetőn felállított jurtájuk mellett. Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| Az ELTE 2015-ös mongol nyelvjárásgyűjtő expedíciója, és az általuk felkeresett mongol szállás lakói. Ovsz megye. |
 |
| Mongol jurta és gazdája a tejút alatt. 5 millió csillagos szállás. Mongólia, Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| Mongol jurta a tejút alatt. 5 millió csillagos szállás. Mongólia, Ovsz megye, 2015. augusztus. |
 |
| Mongol nyeregkészítő feleségével, és az általa készített hagyományos mongol nyergekkel. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Kis mongol település széle, ahol a főutcán néhány bolt, és az előttük álló ló, vagy motor jelenti a megszokott látképet. Ovsz megye, Malcsin szum. |
 |
| Az ELTE 2015-ös nyelvjárásgyűjtő expedíció tagjai fényképezkednek egy helyi mongol nyeregkészítővel, és az általa készített hagyományos mongol nyergekkel. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Bogyóktól roskadozó homoktövis, melyből kedvelt, és egészséges ital készül Mongóliában. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Két mongol sámán dobol egy szabadtéri szertartáson, a mongólia Ovsz megye egyik dombján. 2015. augusztus. |
 |
| Révületben történő futás közben elesett mongol sámán dobját tartja segítője egy szabadtéri szertartáson. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Révületben lévő mongol sámánt kísérnek segítői egy szabadtéri szertartáson. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Tradícionális ünnepi ételek egy szabadtéri sámán szertartáson. Mongólia, Ovsz megye, 2015. |
 |
| Népdal éneklésére készül néhány mongol férfi egy Ovsz megyei jjurtában. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Kövekkel jósolják meg egy mongol jurtában az elkóborolt juhnyáj helyét. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Mongol népviseletbe (dél) öltözött asszony issza a tejes teát egy vidéki jurtában. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Kumiszos tömlő, és a köpülő egy mongol jurtában. Ovsz megye, 2015. |
 |
| Mongol kisgyerekek pózolnak a magyar expedíció kamerája előtt, a 2015-ös nyelvjárásgyújtés során. |
 |
| Már nyáron fel kell készülniük a télre a fagyos Mongólia népének, melyből az ELTE nyelvjárásgyűjtő expedíciójának tagjai sem maradhatnak ki. |
 |
| Fiatal mongol csikó anyjával, a mongóliai Ovsz megye pusztáin. |
 |
| Modern nomádok - UAZ-zal és utánfutóval költözik másik szálláshelyre egy Ovsz megyei mongol család. |
 |
| Az ELTE 2015-ös nyelvjárásgyűjtő expedíciójának tagjairól készült csoportkép, melyen a meglátogatott mongol szállás lakói is örömmel szerepelnek. |
 |
| Mongol kisgyerekek pózolnak a magyar expedíció kamerája előtt, a 2015-ös nyelvjárásgyújtés során. |
 |
| Állataiknak sót gyűjtő pásztorok a mongóliai Ovsz tó sós partján. |
 |
| Állatainak sót gyűjtő pásztor a mongóliai Ovsz tó sós partján. |
 |
| Állatainak sót gyűjtő pásztor tart pihenőt a mongóliai Ovsz tó sós partján. |
 |
| Állataiknak sót gyűjtő pásztorok a mongóliai Ovsz tó sós partján. |
 |
| Expedíciónk járműve, az UAZ, a mongóliai Ovsz tó partján. |
 |
| A mongóliai Ovsz tó homokos partja. |
 |
| A mongóliai Ovsz tó homokos partja. |
 |
| Egykori híres sámán köpenye a helyi mongol múzeumban kiállítva. Mongólia, Ovsz megye, Ulángom. |
 |
| A 2015-ös expedíció tagjai a mongóliai Ovsz tó partján. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése