2013. október 13., vasárnap

Mongol vadlovak, Khustai Nuruu Nemzeti Park, és a nemzetközi közösség

Mongol jurta útközben, szegényes, de napelem azért van
Az új, középhaladó csoportom továbbra is elég jó, és élvezem, hogy tudnak angolul, legalábbis kezdő mongol csoporthoz képest mindenképpen. Nem írtam még, de itt két lengyellel, egy másik thaiföldi buddhista szerzetessel, több japánnal, illetve koreaiakkal vagyok együtt. A múlt hetihez képest túl sokat nem tanultam sajnos, mivel a délutáni közös ebédeket a koreaiakkal, este rendszerint mozi, vagy valami hasonló követte.
A hét elején éppen halálra untam magamat a lágy szárú növények mongolul való megtanulása fölött, szóval adtam egy esélyt a lehetőségnek és valami kamu indokkal felmentem a negyedikre, hátha lesz valami. Szerencsére a dolog eléggé bejött, mert találkoztam egy lengyel lánnyal, akivel (és a német barátnőjével, és az ő mongol "bátyával") végiglátogatuk Ulánbátor mozijait. Csütörtökig ugyanis valami filmfesztivál volt, aminek a keretében ingyen lehetett megnézni mindenfélét, többek között svéd és grúz filmeket is, a legextrémebb feliratokkal. Előbbi például egy szerb bevándorló alkotása volt (végén mindig interjú volt), a saját, és családja történetéről Svédországban. A film nyelve svéd volt, a felirat olasz, a vászon alá pedig mongol feliratot vetítettek.
A vasárnapi piaci incidens után, mikor egy ott megismert német párral sétáltunk haza a moziból, engem már megint megtámadott egy neonácinak kinéző mongol, de szerencsére elég béna volt, és nagyon nem is akart megverni, így ezúttal se lett semmi bajom. Mondjuk szerencsém is volt, mivel a piacon valószínűleg én lettem volna az erősebb, de itt ez már koránt sem volt olyan biztos.
Szerdán Couchsurfing találkozóra mentünk, amit már én is nézegettem korábban, de most tényleg el is jutottunk egy kis japán étterembe, ami tömve volt fehérekkel, főleg németekkel, és franciákkal, de volt ott angol, holland, stb. is. 95% csak utazik, főleg a Transzszibériaival, a holland lány például másnap reggel hétkor tovább is ment Peking felé.
Csütörtökön találkoznunk kellett egy itt élő magyarral, és csak ott derült ki, hogy nem csak találkozni akar velünk, hanem van egy non-profit alapítvány ami egy napközit tart fenn, hogy meg is tudjon élni valamiből, és itt kéne segíteni.  Úgy volt, hogx a jövő héten megyünk megnézni, és megbeszélni a részleteket, de ma kitalálták, hogy igazából inkább délelőttre éne csak valaki. Hogy akkor miért beszéltük meg, hogy délután mettől meddig kéne dolgozni, azt nem értem...
Este újra mozi volt a program, de ezúttal egy 3D-s animációs filmet néztünk meg, újat, fizetőset, popcornosat. A jegy durván ezer forint volt, szóval olcsóbb, mint Magyarországon.

Hófedte mongol táj
Pénteken a szokásos buli volt, délelőtt meg  az egyetemen értelmetlen előadás a külföldieknek, hogyan szerezzünk mongol vízumot. Könyörgök, itt vagyunk, minek kéne még egy vízum?
Szombaton a délelőtt az előző este kiheverésével telt, mivel ez elég hosszú volt, és volt benne pár rövid is. Elhívtam a koliba a német csajszit, meg a bátyát, de nem akarták őket beengedni... A vége az lett, hogy enyhén idegesen szó szerint leüvöltöttem  a portás, mongolul, és angolul, amiből feltehetőleg sokat nem értett meg, de azért a fuck valószínűleg leesett neki. Végül együtt elmentünk, amerre láttunk, alapvetően random módon választva meg az útirányt.
Mongóliában állítólag szigorúan veszik, hogy az utcán nem lehet inni, ezért miután kimentünk a koliból, gyorsan ráalapoztunk a bulira egy játszótéren, aminek az lett a vége, hogy a mongol srác rendesen berúgott, a német csajnak erősen jó kedve lett, én meg nem éreztem semmit. :D Hát a mongolok tényleg nem bírják a piát.

Przewalski lovak, Khustai Nuruu Nemzeti Park
Szombaton ugyanehhez a lányhoz mentünk a lengyel csajszival, kicsit savanyú, de azért nem rossz sajttortát enni, aztán vasárnap hétkor, ennél egyel többen megcéloztuk a Khustai Nuruu Nemzeti Parkot, ahol a mongol vadlovak, a Takhik, vagy más néven Przewalski lovak élnek, elvileg jól őrízve, de a gyakorlatban már kicsit kevésbé. Illetve lehet, hogy a kicsit távolabb lévő katonai bázis őrzi őket, ahová szintén lazán be lehetne sétálni, de ez nem meglepő azok után, hogy a Közel-Keletre küldendő katonák, gyakorlatozása is abból áll, hogy a domboldalon kirakjanak valamit kövekből... Egyébként az ország eléggé benne szokott lenni az ilyen nemzetközi dolgokban, és szeretnek katonákat küldeni, hogy békefenntartsanak. Ma is láttam fehérre festett páncélost, hatalmas UN felirattal, de a mongolok ott voltak Koszovóban is a belgákkal együtt, és sok afrikai országba is elküldték őket. Nem gondoltam, hogy egyszer találok majd belga-mongol kapcsolataot, de előbbi mellett, végre találtam mongol csokit (Golden Gobi), ami többnyire nem nagyon kapható, pedig finom, és a papírja szerint belga alapanyagokból, belga know how alapján készült.
Éjszaka leesett az első nagy hó a városban, ami meg is maradt. A környező hegyek már napok óta fehérek voltak, de mostanra már tényleg minden az, pár hely kivételével, ahol 1-1 vidéki medencében csak eső esett tegnap. Érdekes volt látni, hogy a távolban fehér minden, de ami lapos, az még sárga. Ahogyan az várhetó volt a buszozás nem volt egyszerű, mert több embert zsúfoltak be, mint ahány ülés volt, pedig irodával mentünk, aztán pedig nem bírtunk felmenni az emelkedőn, így kerülni kellett. A végén viszont láttunk vadlovakat, amiket remélhetőleg nem a pár km-re lévő jurtától vittek oda lószerszám nélkül. :D
Természetesen hol, ha itt nem, sikerült megismerkedni pár elszánt ausztrál önkéntessel és amerikai tanárral, akik évekre tervezik az ittlétet, így most már nem csak olyanokat ismerek, akik 2 nap múlva lelépnek Kínába. Az egyik Ausztrálnak még magyar őse is van, és ezen kívül újra megállapítottam, hogy aki 1-2 hónapnál több időre jön, az már megjárt néhány országot, és dolgozott külföldön néhány évet. Jó, hogy Belgiummal és Londonnal én se lógok ki a sorból.
Ami az anyagiakat illeti, munkám még mindig nincs, mivel a legutóbbi lehetőség elúszott, de legalább a belga bankkártyámat aktiválta a bank. 2 országban, összesen 3 számlám van, de egyioket se tudtam használni eddig. Remélem, hogy nemsokára lesz munkám, és a mongoloktól is megkapom az ösztöndíj rájuk eső részét.


Przewalski lovak, Khustai Nuruu Nemzeti Park

Havas táj a Khustai Nuruu Nemzeti Parkban

Havas táj a Khustai Nuruu Nemzeti Parkban

HKhustai Nuruu Nemzeti Park mellett


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése