Utolsó nap és utazás haza

Azt már páran tudjátok mostanra, hogy hazaérkeztem, mármint akit felívtam és fel is vette.
Aki meg mégse tudná, annak meg elmesélem most, itthonról, hogy mi történt a legutolsó berlini írásom óta.

Kedd este aránylag jó idő volt már, így gyors pakolás és vásárlás után elmentem sétálni a városba. Az Unter den Lindenen eljutottam a Reichstaghoz, a Brandenburgi kapu alatt. Innen a 100-as busszal mentem haza, ahol már alábbhagyott, a korábbi lelkesedés, mivel az esti séta megtette a hatását. Nem volt könnyű rávenni magamat a zuhanyzásra de végül csodával határos módon mégis sikerült tisztán zuhannom be az ágyba.
Reggel 11 előtt kellett kicsekkolni, én 10-re húztam az órát, de már hamarabb felébredtem. Megcsináltam a 10 zsemléből álló szendvicskészletet, sajttal meg sonkával. Mint kiderült ez kicsit sok lett, mivel a fele most itt lapit a hűtőben. De ötösével venni olcsóbb volt, mert így összesen fél euró az egész, amúgy meg 17 cent lenne darabja. Ráadásul a szeletelt sonkát és sajtot is 10-es csomagban vettem meg. Végül gyors pakolás és borotválkozás után negyed 11 után nem sokkal jelentkeztem ki. A szoba ekkorra egyébként már tök üres volt. Az utolsó napon még egy lány volt a másik szobában, de ő hamarabb elment, mint ahogy én felkeltem volna. A recepción kiderült, hogy van ingyenes csomagmegőrző szoba az alagsorban, szóval egy nagy problémám oldódott ezzel meg váratlanul. A pályaudvaron ez asszem 4 € lett volna, és még oda is kellett volna menni. A szállás pedig nem esett ki az útból a Hauptbahnhof felé menet, az S-bahntól egy buszmegálló volt. Először a DDR múzeumot néztem meg, ami ugyan elég zsúfolt volt, de mégis megérte a 4 €-s diákjegy. Itt a keleti részről van mindenféle tárgy kiállítva, amiknek az a különlegessége, hogy mindet jól össze lehet taperolni. Ez egyébként nagy vonzereje a múzeumnak, jól ki is van írva, meg a legváltozatosabb piktogramokkal illusztrálva, hogy biztos mindenki végignyomkodjon, csavarjon, stb. mindent, amit csak lehet. Volt itt berendezett nappali, fürdő, konyha, stb. Utóbbiban még az általunk használt turmix, krumplivágó, tojásszeletelő és kávédaráló hű mása is ott volt. Talán mégse voltak olyan rossz dolgok ezek, ha még a mai napig is használjuk őket, és szerintem nem csak mi.
A szekrényeket ki lehet nyitni, a könyveket levenni a polcról, minden az eredeti, és az emberek mindenre vigyáznak. Tehát igen sok ismerős dolog volt itt, az elmaradhatatlan berlini fal makettjével és történetével egyetemben. Szóval ezért nem mentem én el pár napja a Haus am Checkpoint Charlie-ba...
Természetesen vannak itt lírások is, a Trabant és a Volvo limuzin mellett, de a kiállítás fő-fő része az interaktív.
A következő állomás a Neues Synagogue volt, ahol a Jüdisches Museumhoz hasonlóan elsőként  fémkereső kaput tekinthettem meg. Némi vetkőzés után másfél Eurós diákjeggyel sikerült feljutni a kupolába, ahonnan közepes kilátás nyílt a városra, nem hasonlóan szűkszavú táblák mutatták be az épület történetét. Magába a zsinagógába amúgy nem ehetett bejutni, csak két kiállítás lett volna, amiket én kihagytam.
Szerintem ezt az olvasóközönségem alapvetően tudja, de a legnagyobb európai zsinagógával a Dohány utca büszkélkedhet, míg a világon a legnagyobb New Yorkban van (Emanu-El zsinagóga).
Hamarabb végeztem, mint gondoltam, de máshová már nem mentem el. Leültem egy parkba kajálni, meg végre kicsit levenni a cipőmet. Szerencsére ennek amúgyis elég jó szellőzése van, mióta Olaszországban végleg megadta magát az anyag. Kéne lassan venni egy másikat, de nem sietek vele, a fekete zoknimmal úgyse látszik a lyuk, a szintén fekete lábbelin. Ez a kis levegő meg különben is jólesett, mivel a reggeli eső után, ekkorra már itt is a Nap vette át a felhők helyét és nem is igazán kímélte magát. Meg lehetett sülni, mára 31 fokot ígértek Berlinbe.
Ezután célba vettem az útikönyvben monumentálisnak jellemzett Karl Marx alleet, mely esetében a szerzők nem sokat tévedtek. Tényleg hatalmas sugárútról van szó, elég szép házakkal, nagy terekkel és szökőkúttal a közepén. Némi padon üldögélés (értsd: lihegés a melegben), és fél liter hideg kóla után visszametróztam az Alexanderplatzra, ahol semmi jó pólót nem tudtam már venni olcsón, így inkább felszedtem a cuccomat és elmentem vásárolni.
A normál műanyag palackokon itt 25 cent betéti díj van. Beleértve a fél litereseket is, vékony fallal. Szóval visszavittem az üvegeket és vettem teli üvegeket az útra, meg még némi csokit.
A kb. 4 szintes üvegpalotában, amit Hauptbahnhofnak hívnak kellett némi bolyongás, mire meglett a kettes vágány, de végül meglett.
A kocsi magyar volt, méghozzá a jobbik fajta. Fülkékkel, légkondival, mindennel. Németországban még a sin sem rázott szét minket, bár hamar átértünk a csehekhez, majd pedig Pozsonyon keresztül értünk a Keletibe kb. 20 perc késéssel, közel 15 órás utazás után.
A vonaton előbb egy szlovák sráccal beszélgettem, amíg le nem szállt, majd egy felvidéki magyar lánnyal, aki szintén az eltére jár, szlovák szakra. Kicsi a világ. Éppen albérletet nézni jött Pestre.
A szlovák srác egyébként nagy focirajongó, fél Európát bejárta már, de többnyire csak a stadionokat ismeri, a városokat nem igazán. Ezúttal is egy prágai meccsről jött éppen.

Ezzel a kalandok lezárultak és a leírás is. Ha eszembe jut még valami talán kiegészítem, de sok újra ne számítsatok. Az ékezeteket talán pótolom, majd ha lesz időm, felrakok pár képet, és úgy általában kicsit kipofozom a korábbiakat. Ezen kívül még egy olaszországihoz hasonló statisztikát tervezek ide is.

A tapasztalatokat összegezve ez az utazás jobb volt, mint az előző, ahogyan az időjárás is. Lenne még látnivaló, de tele vagyok már a kultúrával és a múzeumokkal. legközelebbre is kell valamit hagyni, mert szerintem leszek én még ebben a városban. Az utazásnak ezen módját inkább az idő határozza meg, sem pedig a pénz. A legkritikusabb ezúttal is az egyedüllét volt, bár ezúttal többet beszéltem a szobatársaimmal.

Állatkert és Luftwaffen Museum

Folytatva az előző bejegyzést, a bolt zárva volt az Alexanderplatzon, szóval a németek is lusták, nem csak mi.
Vásárlás helyett elmentem az East Side Gallery-hoz, ami a sok megmaradt falrész közül a legnagyobb. Több megálló hosszan fennmaradt, a folyó mentén, nincsenek táblák, vagy ilyesmi, csak festmények rajta. És tényleg azok, nem firkák.
Szerencsére a végénél lévő pályaudvarnál volt nyitott bolt is, szóval mégsem maradtam éhen. Pontosabban nem meki lett a vacsora, ami mégiscsak ciki lett volna. Néha ugyan gyorséttermezek, de az mindig Nordsee-t jelent, mivel egészségesebb, mint a meki, jobb (gondolok itt az üvegpoharra és rendes tányérra a papír helyett, és meki annyi van otthon, hogy csukott szemmel is odatalálok.) Bár a Váci utcán van egy Nordsee is.
Nem mellesleg a kajáldában jöttem rá, hogy az egészségtelen ételeket nem megadóztatni kéne, csak szúrópróba szerűen telenyomkodni gombostűvel. Ennél hatékonyabb megoldást úgysem lehet találni.
Este egyébként ket török csaj jött a szobába, meg 3 holland srác. Megjegyzem itt mindenki holland, ha százzal nem találkoztam eddig, akkor eggyel sem. Egyébként a szoba így tele volt, amire eddig még sosem volt példa. Nem tudom mi lesz ma este, mert a törökök Prágába mentek, a hollandok pedig haza.
Elfelejtettem leírni, de most pótolom, hogy még napokkal ezelőtt hajnalban volt két tűzriadó is, mint utóbb kiderült valakik csak kicsit sokat ittak, mindenesetre az egész épület szirinazott. De legalább fel tudtunk kelni időben. Szegény holland csaj mondjuk kissé idegesebbnek tűnt mint én, aki ki se szálltam az ágyból.

Másnap reggel, vagyis tegnap az állatkertbe (Zoo Berlin), meg az aquariumba  (Zoo Aquarium Berlin) mentem el, a kettőbe lehet egy jegyet venni, diákoknak 15€. Érdekes volt mind a kettő. Egyetlen hiba csak a tömeg volt az aquariumban, sok idióta gyerekkel és még hülyébb szülőkkel. Nem a gyerekeket utálom, de amikor erőszakosan visít egyszerre száz, hogy Anyu-anyu nééézd!!!, miközben a már szintén ideges és ember pofájábanyomulva fényéképező szülő... Na jó, nem is folytatom a mondatot. A lényeg csak, hogy ilyenkor már egy kicsit sok, és az embernek hamar tömegiszonya lesz. Szerencsére az állatkertben jobban eloszlottak az emberek. Itt két állatkert van, nem tudom, hogy miért. Én a Zoo-ban voltam, nem a Zoologischer Gartenban. Knut asszem az utóbbiban volt, amíg volt, szóval róla mór mindenképpen lemaradtam. Az állatkertben egyébként felháborító módon nincs perec, csak méregdrága jégkrém és 1-2 étterem, szintén aranyáron. Viszont van sok árnyékos pad, a tágas kifutók előtt, így le lehet ülni nézelődni.

Sajnos a múzeumok többsége hatkor bezár, de így legalább volt időm boltokat nézni. A márkák és a választék kb. ugyanaz mint otthon, talán itt több van, meg olcsóbban, de nagy az átfedés. Persze sokat költeni itt is lehet. Ugyan találtam még egy tiszta pólót a hátizsákomban, de még így is mínuszban voltam eggyel, meg hát ha már elhatároztam akkor vásárolni kell. Szóval vettem egy pólót a New Yorkerben kemény 5 €-ért. Egyik oldalról jó, hogy nem olyan színű, mint az eddigiek (fekete vagy fehér), másikról viszont pont olyan zöld, mint a gatyám, ami nem annyira tetszik. Vásárolni különben tényleg jól lehet itt, van minden ami kell, magyar tárcára szabva sem drágán, hát még németre... A legnagyobb baj csak a túl korai záras, még a nagy vásárlóutcákon is bezárnak a boltok korán, pedig szerintem nem lenne eretnekség még a 23 órai záras sem. Forgalom lenne az biztos.
Ma reggel rövid búcsúzkodás után a Luftwaffen Museumba mentem (légierő múzeum), ami egy volt repterén van, a város Ny-i részén, a határon. Azt eddig is tudtam, hogy nincs közel, na de, hogy ennyire, azt nem gondoltam. Aránylag jól jöttek a buszok (mind a három), de így is durván két óra volt az út. A busztól még egy km-t kellett gyalogolni, de szerencsére itt is minden sarkon ki vannak táblázva a múzeumok, ahogy mindenhol máshol is, tehát erre nem lehet panasz. Hideg volt és még az eső is esett, annak örömére, hogy ez nagyrészt szabadtéri múzeum. Szerencsére azért volt 1-2 hangár is, és a belépés is ingyenes, hasonlóan a londoni múzeumhoz, ami nekem jobban tetszett.
Ezen a ponton elérkeztem a jelenhez. Kaja és net. A plázában ülök és velem szemben a (kisebb) felhőkarcolóra pont rásüt a nap, tök szép. Most bezzeg süt, sütött volna délelőtt is...

A terv különben a jövőre nézve az, hogy holnap még mászkálok a városban, megnézek még 1-2 múzeumot (DDR Museum, meg nemtom még mi), vásárolok, jegyet veszek, stb. Pontosabban ezeket most mindjárt el fogom kezdeni. Ha előbbiekből nem lenne már világos, este indulok haza, így csütörtök reggel fogok a Keletibe érni, 8 óra valahanyra. Akit érdekel nézze meg. (http://www.bahn.de/)
A jegy végül 39 €, ami ugyan drágább mint a 6300 Ft-os busz, de még mindig megéri, hiszen utóbbi prágai átszállassal és három órás várakozással megy.

Kicsit visszamenve az időben, hátha még valaki nem tudja, Eszter sulija nem a rendes középiskola, hanem amolyan átmenet. Szóval az érettségi után lehet ide menni, az egyetem elkezdése előtt, némi pihenésre, ami tulajdonképpen tanulás is egyben, felteszem nem is haszontalan, csak éppen nem matek vagy kémia.

További érdekesség, újra Berlinnel kapcsolatban, hogy itt az olaszokkal ellentétben nem okoz gondot a nyelvtudás. Meg a hajléktalan is angolul támadja le a turistákat. Sokat ugyan nem beszéltem egyikkel sem, de eddigi tapasztalataim alapján nem csak a begyakorolt szöveget tudja, hanem tényleg beszéli a nyelvet. De ez igaz a vécésnénire is, meg még nagyon sokmindenkire. Nem perfektek, de azért elég jó az arány.

Nem tudom mi lesz még holnap, de lehet, hogy már nem fogok innen többet írni. Ha így lesz akkor talán otthonról még leírom az utolsó egy nap történéseit. Meglátjuk majd mi lesz. Szerintem egyébkent elég jól sikerült mindent megírnom, ez a plázás internet eléggé bejött.

Egy berlini hétvége eseményei

Szia Mindenki!

Na, hol is kezdjem, talán az elején.

Tegnap voltam megnézni 3 múzeumot, ahol Picassótól kezdve minden volt. Aránylag kicsik voltak így gyorsan végeztem és elmentem a közeli kastélyt megnézni. Itt van egy elég szép park, és az első két Vilmos mauzoleuma feleségestül. Elég szépen rendben van tartva, de azért a turistáktól kicsit több tiszteletet várna az ember, azon túl, hogy nem lehet fotózni.
Ezután átmentem a Tempelhofra, amit ugyan valóban bezártak, mint repuloteret, de ezzel egy új park nyílt meg. A betont  most is sok kerék koptatja, csak ezek már kettesével vannak párba kötve, egymás moge, vagy éppen negyesevel, mint gorkori. Szóval sokmindenre jó a hely, sarkanyt eregetni, piknikezni, sportolni, vagy egyszeruen csak napozni.
Pár dolgot otthagytak, így peldaul meg lehet nézni a repteri tuzoltok repuloroncsot, amin regén gyakoroltak.
Érdekes meg, hogy nem messze egy torok templom van, kis temetővel egybekötve. Na itt most kivételesen szerencse, hogy nem baratnovel mentem, mert akkor tuti nem mentem volna be. Nehogy már ne mehessünk a templom ugyanazon részére...

A közlekedésről is essék néhány szó. Nem olcsó, de nem is rossz, kivéve persze ha van metró... Ugyanis a gondosan válogatott nagyobb csomópontok és múzeumokhoz közeli szakaszok vannak csupán lezárva, a kulfoldi turista boldogitasa végett.

Ma délre mentem, ami szinten nem volt egyszerű feladat, fentiekből adodoan. Vegul nemi bolyongás és heveny karomkodas után kilyukadtam a muzeumnal (Dahlem), ahol ugyan mongolos resz pont nem volt, de volt japán, indián, Csendes-Oceani sziget, stb. kiallitas. Szóval ez egy nagyobb néprajzi, vagy etnográfiai múzeum volt, hívja mindenki ahogy akarja.
Amúgy egy elég jó kis kertvarosi részen van, szép helyen.
Ezekkel a muzeumokkel elfogyott az amiket meg akartam nézni mindenképpen, szal a kevésbé érdekes készletre váltottam át és elindultam a közeli "szovetseges" múzeumba, ami elvben egy volt katonai bázison van. Itt aztán a gyozelmuktol a hideghaborun át, a legihidig volt minden, meg egy repulo is, az udvaron. Rajta nagy betűkkel, h xy időpontban (vagyis most) nyitva, ara 1€, meg lehet venni az epuletben. Mondanom se kell, hogy ott ugyan minden volt, csak penztar nem, de nem is baj, mert a gép ajtajával ellentétben az odavezető lepcso zárva volt.
Útközben bementem a Grünwaldi erdőbe, ami egész nagy, és egész szép. Itt egyébként elkezdett csöpögni az eső, de nagyon nem jött volna jól ha elázik a fényképezőm, így inkább nem zendített rá úgy igazán.
A terv ezután a Haus am Checkpoint Charlie volt, amit valószínűleg kihagyok, mivel 9,5€, én meg már annyi mindent láttam a falról, hogy lassan könyvet írhatnék róla. Minden második utcán van róla valami tábla, fényképekkel, meg mindennel, a úuzeumokról nem is beszélve.
Szóval most itt ülök a plázában, tele hassal, mert a Nordseebe is beültem. Aki nem ismerné, annak a kedvéért ez egy gyorsétterem, nevéhez híven főleg hallal, tehát csak mérsékelten marha egészségtelen... Itt szerencsére csak kis adag fish & chipset kértem, amit így is alig bírtam megenni, annyi volt. A krumpli.

Mivel már csak egy tiszta pólóm van, terveztem, hogy veszek másikat, de a plázában is vasárnap van és minden zárva, még az éttermek egy része is, a lebensmittellel egyetemben. Szerencsére az Alexanderplatzon (mellette lakok), elvben nyolcig van nyitva a bevásárlóközpont, ahol van élelmiszer is, szóval talán ma se halok éhen. Erről jut eszembe, hogy még a Gergellyel néztük, hogy a város közepén van temető, és  milyen fura. Na ebből azóta már többet is lattam. Nem ritkák a 200 éves sírok sem, melyek nálunk valószínűleg már rég felszámolásra kerültek volna.

A hazamenetellel azt tervezem, hogy még két napot maradok, egy nap állatkert és egy Luftwaffen Museum. Persze még semmi sem biztos, de szerintem csütörtök reggelre otthon leszek.
Szerencsére a szobatársaim már ma elmennek, a hétvégi bulizás után, ami nagyon nem fog ártani, mivel aludni tőlük nem nagyon lehet. Szerencsére eddig csak egyszer láttam őket ébren, de az pont elég is volt. Nagyon helyes szőke csajok vannak, csak a szájukat ne nyissak ki.

Plazabol

Szijasztok!

Egy plazabol irok, ahol van fizetos net.
A szallas meg mindig jo, de ma reggel mindenki elment, akit ismertem, de tegnap sokan jottek ujjak.
Viszont az egyik csaj, megy majd Budapestre Lengyelorszag utan, szal meg akar talalkozhatunk is.

Reggeltol estig muzeumozok. Tegnap 10-ig voltak nyitva a muzeumok, igy 12 orat voltam bennuk, kis pihenovel. Megneztem a muzeumszigetet, mind az 5 muzeummal egyutt. Szoval lattam pergamon oltart, meg Rodin szobrot, ami mondjuk sztem csak masolat volt, mert az eredeti nem Berlinben kellene, hogy legyen. Mondjuk sok massal is ez volt a bajom (pl. Bode Museum). Sok volt a masolat.
Ma voltam egy fotos muzeumban Helmut Newton kepeket nezegetni, meg meg egy galleriaban. Vettem egy hetes jegyet is a tomgkozlekedesre, meg egy harom naposat a muzeumokre, megjegyzem ez mar a masodik. Sok a latnivalo. Amugy sok a szovjet emlekmu es zsido muzeum is. A vicc csak az, hogy nacikat elitelo muzeummal Dunat lehetne rekeszteni, van olasz, orosz, stb. katonai temeto, de nemet egy sincs jelolve a terkepen. Szal ez egy kicsit sztem furcsa es tulzas, mert oke, tegyuk fel jo, hogy ne szeressuk a nacikat, de azert nem hinnem, hogy a berlini csataban mindenki az volt a nemet reszrol...
Egyebkent most elegge fuj a szel, de jo, h nem hoztam kabatot, mert meg csak pulcsit se vettem fel soha.

A szel amugy tud fujni, mert van neki helye boven, pont ez tetszik itt. A szeles utcak es az, hogy van eleg ter, szoval eleg szellos a varos. Ja es most mar biztos, hogy vonattal megyek haza, mert napontas indul egy 18:12-kor, es a keletiben van 8 ora valamikorra. 29 €-ert megeri.
Tervbe van veve meg az allatkert, Luftwaffen Museum, meg az uj galleria, a teljesseg igenye nelkul.
Penzem van eleg, ha meg megse, akkor majd hazamegyek.  :D De szerencsere a varos nem tul draga.
Majdnem elfelejtettem: voltam ma a fotos muzeum mellett a Kudammon is (remelem jol irom, most nem kezdek el utananezni), meg a templomromnal. Utobbi regota erdekelt es ezutan is fog, mivel a most kezdodott felujitas miatt teljesen be van burkolva az allvanyzat, szal abszolut semmi nem latszott belole.

Berlin II.

Szijasztok!
10 percem van, mert zár a netkávézó.
Akinek írtam sms-t, attól nem jött válasz, vagy a technika esküdött össze, vagy ők. Amúgy lehet hívni is nyugodtan, senkinek nem lesz drágább, mint rendesen.  :D

A szállásom továbbra is jó befizettem meg két napot. Amúgy ma a Deutsche Technik Museumban voltam, meg a Platz der Luftbrücken, a reptérnél. Az emlékmű vicces, mert visszaveri a forgalom hangját.

Holnap talán veszek bérletet, mert már messzebbre kell mennem. Nem tudom mikor megyek haza, mert sok a látnivaló, és ma is akkora volt a múzeum, hogy 6 órat töltöttem el ott. Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha nem csak német feliratok vannak. Másra nem is lesz időm.
Amúgy most is az egyedüllét a legrosszabb. Szóval valaki jöjjön ki.
Egyébként az utcán jók a táblák, nem lehet eltévedni sehol. Egész más itt a helyzet, mint az olaszoknál.
A közlekedés nem olcsó, de egyébként ez nem egy drága város. A szállásom 13 €, és a 3 napos múzeumbérlet is csak 9,5 € (diák). Most ezzel mászkálok mindenhova. Rengeteg az állami múzeum, ahová ez jó, csak sajnos korán zárnak (többnyire hatkor).

Berlinből

Sziasztok!

Berlinben vagyok, a szállás jó, internet nincs.
Most egy egytemről írok.
Voltam a term. tud. múzeumban (Museum für Naturkunde), a Brandenburgi kapu alatt, stb.
Most megyek a Deutsche Guggenheimbe.
Talán vonattal megyek haza, mert 39 € a jegy.
A város kicsi, szóval gyalogolok, nincs jegyem.

Indulás Dániából

Sziasztok!

Nemsokára megyünk reggelizni és aztán indulás.
Gergellyel kaptunk egy szobát a suliban, így itt aludtunk.
Eszter egy Sara nevű cseh lánnyal van együtt, az első emeleti, nem túl nagy, de azért jó szobában. Van neki wifi, és két rendes gép is, ha kell.
Most másfél napig vmi zenesulival lesznek.

Megerkeztunk Daniaba

Sziasztok!

Eloszor is a nem csaladtagok kedveert, akik nem tudjak mi van velem.
Eszter (kisebbik hugom) Daniaban tanul majd 4 honapot, ezert Gergellyel (apam) kihoztuk kocsival. En csatlakoztam vilagot latni, es Berlinben ugrok majd ki hazafele.

1616 km megtetele utan, vegre itt vagyunk, Eszter sulijaban. Del korul erkeztunk a faluba, ami csendes de jo. A suli kicsi, csaladias, mindenki jofej. Egy workcamp van meg itt, ket hetig, szinten a vilag minden pontjarol. Ok 3 hetes onkentes munkaval epitenek maszofalat, es minden mast is. Jo buli, nem dolgozzak magukat halalra.
Holnap reggel indulunk Berlinbe, illetve Gergely haza. Mar ha en nem maradok itt, amire tulajdonkeppen ha sok nem is, de azert van esely. Tenyleg nagyon jo hely. Osztalytermek nincsenek, szal en nemtom, h tanulnak-e egyaltalan, ugy ahogz mi, az ittenek.
Na de ezen kivul minde van, ami csak kellhet. Tornaterem, zongora, biciklik, csocso, billiard, kepzomuveszetes terem, stb. Es az egesz szep, kulturalt, rendezett. Az itteni felfogast ossze sem lehet hasonlitani a magyarral, annyira kulonbozik tole. Termeszetesen elonyere. Lehet, h nem tanulnak semmit, en tenyleg nemtom, de ennek ellenere nem hulyek es hat jobban is elnek, mint mi. Nem kicsit. Amugy az ido pocsek, tipikus angol idojaras van, ahogy a videki kornyezet is igen hasonlo.
Szerencsere tegnap meg napsutesben tudtuk megnezni Regensburgot.
A tervek szerint Drezdaba nem is megzek at, csak Berlinben leszek 1-2 hetet, es onnan busszal haza. Ez 6300 Ft-ba kerul, tehat nem erdemes stoppolni. Berlin is eleg nagy, es az anyagiak is rosszabbak, mint az olasz utnal. Tehat inkabb mgnezem jobban Berlint, es hazamegyek. A jegy Drezdaba is ugyanannyi, szal ha van idom akkor gond nelkul odamehetek barmikor. Csak az ut eleg hosszu, durvan 15 ora buszozas, Pragan keresztul. (Ujabb celpont).
Osszefoglalva minden oke, mindenki jol erzi magat, es aki utazni akar az jojjon Daniaba.
Most az itteni geprol irok, hogy holnaptol mi lesz azt nem tudom. Mindenesetre tovabbra sem haltam meg, ha nem jelentkezek itt.